A héten jött ki az egyik kedvenc íróm új könyve, ami egy nagyon érdekes ötvözete a kémtörténeteknek, a krimiknek és a romantikus regényeknek. Mondanom sem kell, nagyon szeretem a leves írókat: mikor minden is van egy történetben műfaj szempontjából. Mivel ilyen meleg van nagyon vicces és már-már kínzó volt arról olvasni, hogy hajókáznak, vagy pontosabban vitorláznak ezek az Északi-tengeren, én meg közben megsülök a negyven fokban. Na jó, legalább nem raboltak el és fenyegetnek halállal, de ezek csak APRÓSÁGOK…
Innen jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a legközelebbi fűnyírós programunk alkalmából a Balatonon, nem csak füvet nyírnánk, hanem elmennénk egyet vitorlázni. Persze ezt egyértelműen nem lehet csak így, csettintésre elintézni, de minden szándékom megvolt arra, hogy megtervezzem a dolgot. Persze, ahogy mondtam, semmi kedvem nem lenne a vitorlás oldalába kapaszkodni, miközben az megy, hogy aztán leüssem a fogva tartónkat, de még sose vitorláztam, vagy ha vitorláztam is, nem emlékszek rá, szóval nagyon lelkes voltam. Persze azt se vártam, hogy egyből találnék olyan helyet, ahol tudunk vitorlást bérelni, lehetőleg kapitánnyal legalább, vagy, hogy anyáék egyáltalán bele mennek-e a dologba, de próba cseresznye, ahogy azt mondani szokás, hát én próbálkoztam. Több oldalt is megnéztem, mert kíváncsi voltam, kik milyen szolgáltatásokkal tudnak előrukkolni egy ilyen hajókázásra, és végül a Home – BalatonPRO oldalán döntöttem úgy, hogy na, ez lesz az, amit körbe mutogatok a családnak, mert ha itt nem tudnak választani, akkor sehol és teljesen feleslegesen tervezgetem az egészet. Tényleg, néha olyan nehéz velük. Közben meg még ők mondják, hogy én vagyok az antiszociális. Amikor meg én mennék valahova, akkor meg ők rukkolnak elő azzal, hogy jaj, de ezt kéne csinálni, meg azt kéne csinálni… Mert egy vagy két nap annyit változtatna a dolgokon… De elkalandoztam. Continue reading